Michael Card - Immanuel

Remenyseg ferfikorus - Fenn a napon tul

Pintér Béla - Megszabadítottál

Égő gyertya

 "Negyvenhárom éve volt a kezdet,
Mikor szívem verni kezdett.
Drága apám járt előttem.
Az ő nyomdokába léptem.
Jézust megláttam keresztjén,
Akkor lettem én keresztyén,
Mert mikor a Hegyre néztem,
Hirtelen kigyulladt mécsem.
Csöpp, gyertyányi volt a fénye...
Mögöttem a "rémek réme "-
Csapkodott, hogy hitem lángja
Kialudjék. Mert meglátta:
Ez lesz az én hivatásom.
Úr Jézus lett a Barátom.
Szíve táján mintha volna
Egy mély döfés régi foltja.
"Érted halt!"-Apám kiáltja.
Árnya rám borult vigyázva.
Mécsem már kis kézi lámpa...
S elindulok a világba.
Tudom, hiszem, látom, érzem:
Mentés lesz a küldetésem.
Örök ösztön:Menni kéne!
S növekszik a lámpa fénye.
Nincs megállás. Hív a holnap.
Bátorító hangok szólnak.
Azóta csak futva járok...
A hangok közt van egy "álnok".
Lasszót dob rám. Visszahúzna,
Árnyával utánam kúszva.
Ám a Kereszt győzedelmes,
Véd egy nagy kéz. Erős, selymes.
Lángom óvja, fényem szítja.
Nem fordulhatok már vissza.
Hegyen, völgyön átvezérelt.
Néha fedett, máskor kérlelt.
Haladj, fiam, és világíts.
Kötelesség semmi más nincs.
Az égiek parancsolják..
S vár az örök Világosság!"
    Gerzsenyi Sándor (20013.07.02.)

Friderika -Te vagy a gyöngy

Friderika: Ha fúj a szél!!