Monday 2 September 2013

Tudja a ti mennyei Atyátok, mire van szükségetek!

Augusztus közepétől már nagyon vágytam családunkkal szabadságolni. Gyorsan teltek a napok, én mégis egyre türelmetlenebbül vártam azt a napot amikor végre útra kelhetünk( magunk mögött hagyva  kötelezettségek, szolgálatokat)és kikapcsolódhattunk serdülő gyermekeinkkel, férjemmel együtt. Közbejött egy temetés és Győri rokonaink meghívására fiaink vágytak ott tölteni pár napot. Férjemnek is voltak még látogatási szándékai , így egymást kölcsönösen megértve Máriánkkal keltem útra vonattal abban a reményben, hogy pár nap után a családunk másik fele is utánunk jön. 
Élveztük a vonatozást,az olvasást. Isten gondoskodott rólunk és egy szolgálatkész barátunk várt a vonatnál román határ előtt és a szülői házamig vitt. 
Elég volt meglátnom szüleim, kis húgom, mindjárt éreztem:Isten tudta mire van szükségem, adott pár napot nekem, hogy velük tölthessem. Édesanyám szépsége, ápoltsága, csinossága, jó kedve és fiatal lelke felüdített azonnal. Két határon túl nincs idősebb testvérnőm aki így sugározná az életörömet, a szép és ápolt NŐ ragyogását! Mikor megmutatta mit vart magának a közelgő esküvőre és milyen kiegészítőket vett ámultam-bámultam. Az én Édesanyám a legszebb, legcsinosabb, legvonzóbb NŐ 
számomra aki korához illően, méltóságteljesen, tartással készül minden alkalomra, megjelenni bárhol. Követendő példaképem ezen a téren is! Megajándékozott rögtön a legújabb Eszter folyóirattal, abból is "A nőiesség titkáról nőknek" című cikkre hívta fel a figyelmem.Hadd  idézzem azt a részt amit felolvasott nekem-ó, de nagy szükségem volt erre és ő ráérzett- .
     " A teremtés titka benne van DNS-emben. Olyan vagyok,mint mindenki más és mint senki más. Sejtjeimben hordozom nemzetem történetét, őseimnek ,rokonaimnak, szüleimnek vonásait, tehetségét, szokásaikat, és hajlamaikat is, mégis megismételhetetlen csoda vagyok, saját egyéniséggel. Magamra nézek és ámulok..Egyediségem titka csak az enyém- a nőiesség titka közös titok amit akkor tudok átélni és értékelni, ha megértem lényegét. AZ Énekek Éneke sokat leír abból, ami egy nőben szép és olyanokat is említ amik minden nő eszköztárában ott lehetnek:egy pillantás, ami a férfi szívéig hatol, egy egyedi karkötő vagy más kiegészítő , különlegesen illő hajdísz, elragadó mosoly, valami kis apróság ami a nőiességet hangsúlyozza. Ezek a zsigereinkben vannak és a Férfi jelenlétében előjönnek belőlünk. Szépséghibák és kilók..a szépség titka nem a mérlegen és a tükörben rejlik."
Sokat örököltem Édesanyámból, számomra többet jelent mint a szülői örökség melyben részesítettek. Minden szüleimmel való együttlétkor rádöbbenek újra és újra milyen sok kincset kaptam tőlük, általuk. Kincsek ők nekem.DRÁGA KINCSEK! 
Három napot tölthettem szüleimmel. Reggeli meghitt beszélgetéseinkben sok éves tapasztalatuk, élet bölcsességük és istenfélelmük, az Igéhez való ragaszkodásuk csodálattal és tisztelettel töltötte be gyermekszívemet. Szüleimnél senki sem ismer jobban. 25 évet tölthettünk együtt férjhez menésem előtt. Elengedtek szabadságban saját életutamra. Személyiségembe építve magammal hozhattam két határon túlra mindazt amit tőlük, belőlük kaptam. 
Ebben a három napban osztatlan figyelemmel és teljes lényünkkel hallgathattuk egymást, együtt imádkozhattunk minden nap kezdetén Reá bízva életünk , szeretteink. 
Együtt lehettem kis húgommal is. Élvezhettem puha karocskáinak ölelését, ragaszkodását és azt is, hogy még kedvemre bújhattam hozzá , puszilgatva ébreszteni reggelenként. Mint a leányomat..és mégsem. Több annál. TESTVÉREM! Felnőtt, érett nő a maga szépségében, bájos, kecses lényében.
Olyan türelemmel szolgált felém, festegette körmeim apró virágokat varázsolva rá, olyan visszafogott jó ízléssel amilyen szerény csak ő tud lenni a családunkba. 
Önfegyelme megmutatkozott abban is, hogy hagyott aludni, pihenni, kikapcsolódni, beszélni és nem hozakodott elő az ő életének örömei és terheivel. Találtunk időt egy hívő cukrászdában való üdítőre  és arra is, hogy vásároljunk együtt magunknak, egymásnak. 
Kétszer is részt vehettem anya gyülekezetem istentiszteletén. A testvérek nagy része rokonom, mégis  sokkal mélyebb kapcsolatnak örvendhetünk megtérésem óta: -az Úrral és egymással való kapcsolatnak melyben minden alkalommal olyan sokat kapunk. Szoros kapcsolatok azokkal akiket csodálhatok állandó Krisztushoz való igazodásukban. 
Megadatott az öcsém feleségével-gyerekkori barátnőm- és gyerekeivel a hosszú biciklizés élménye, az erdőben való patakcsobogás hallgatása , a tiszta hegyi levegő élvezete, a beszélgetés szűk körben. 
Hozzám hasonlóan Máriánk is igen jól el volt, feltalálta magát a neki megfelelő baráti és rokoni körben. 
Ezek után sikerült férjemet meglepnem mikor megérkezett-mennyire vártam..-egy szállodai kettesben töltött éjszakával. A belényesi strand termál medencéit élvezhettük együtt kettesben késő éjfélig. Jó volt újra megajándékozni egymást szerelmünkkel és magunkkal. Kora reggel jót úszhattam, olvashattam, jegyzetelhettem a szálloda teraszán ahol a nekem megfelelő reggelit is felszolgálták. Ráérősen élvezhettem mindent, hiszen férjem későn kelő velem ellentétben. Vele is jót úszhattam újra reggelijét követően. Délre mentünk a gyerekeinkhez ahol serdülőkori magatartásuk felkészülten talált arra, hogy igen is részt vesznek az ifj. órán és esküvői pantomim előkészítésében ha nincs is kedvük rá! Szuper ifj. órán vehettek részt mi meg közben újra elmentünk jót úszni édesanyámmal és férjemmel. Ezt követően befutottam az imaházba és amit láttam mélyen meghatott. Gyermekeink, a fiatalok és a lelkipásztoruk térdelve imádkoztak...siettem is el, meg ne zavarjam a meghitt légkört. Isten tudta mire van szüksége gyermekeinknek is, hogy Előtte megalázkodjanak, letérdeljenek és elcsendesedve Hozzá fohászkodjanak.
Másnap sikerült még szűkebb körben elvonulni bátyámék csodás tábor helyére, ahol már nem volt térerő és senki, semmi se zavarhatta szabadságunk , az egymással való közösségünk.
 Már rég vágytam tartalmas beszélgetésre gyermekeinkkel és férjemmel. Most eljött ennek is az ideje. A kikapcsolódás és pihenés mellett kedvezett nekünk az esős időjárás is erre. Sokat gondolkodtam hogyan is indítsam a beszélgetést? Mivel velünk voltak öcsém kamasz gyermekei is, magammal vittem a James Dobson :"Segítség! Kamasz lett a gyermekem " című könyvét. Kora reggeli csendes óráimban sikerült első sorban saját épülésemre kiolvasni és tanulmányozni alaposan ezt a szuper könyvet. Kis papír darabkákat készítettem, négy kérdésre kellett választ írnunk mindannyiunknak:
1.Mi a szép bennem? Mik az erősségeim? Mi a jó bennem?
2. Mi a csúnya bennem? Mit nem szeretek magamban? Mik a gyengeségeim? 
3. Mit szeretnél és tudsz megváltoztatni magadban?
4. Mi az amit nem tudsz megváltoztatni benned és el kell fogadnod magadban? 

A válaszokat megosztottuk egymással. Élvezet volt látni , hallani fiaink sajátos válaszait. Jonathán önismerete meglepő volt. Terjedelmes felsorolás minden kérdésre..Efraim versbe szedve adott tömör, lényegre törő , frappáns válaszokat. A lányok nem kívánták megosztani velünk válaszaikat. Láttam, rájuk férne egy kis biztatás, ezért megkértem a fiúkat mondják el mi szép van bennük, mi az ami jó, erősségük? Csak pislogtak zavarukban a leányok a sok szép és jó hallatán. Férjem válaszai is meglepőek voltak számomra. Aztán megkértem gyermekeinket mondják el miben kellene változtatnom saját magamban, velük való kapcsolatomban...Ajajj..nem gondoltam mi következik..alig tudtam jegyzetelni a sok változtatni valót. Mielőtt elutaztam volna, valakinek megígértem,hogy önvizsgálatot fogok tartani.  Isten szavamon fogott.
A 139 Zsoltárból olvastam pár verset és imával zártuk a beszélgetést. Két gyermekünk kirohant a sötét éjszakába ezt megelőzően és hagytuk, látva fájdalmukat..Milyen jó amikor ki tudjuk mondani azt ami fáj. Szükséges ez is a gyermek-szülő kapcsolatban. Volt egy nehéz éjszakám ezt követően..mert voltak időszakok és alkalmak mikor nem a gyermekeim voltak az elsők számomra hanem sokkal megértőbb és kedvesebb, szolgálatkészebb voltam másokkal. Változások szükségességét érzékelem két éve, most megerősített gyermekeim segítsége ebben is. Másnap ünnepi ebédet készítettem, megköszönve mindenki őszinteségét és hagytam egész nap hancúrozni őket, szórakozni. Nem folytattam a lelkizést. Késő éjfélig fent lehettek, társasozhattak édesapjukkal akivel kiválóan tudnak játszani, szórakozni. 
Következő nap reggelén újra ünnepi ebédnek álltam, mire felébredtek meg volt terítve és újra megköszöntem őszinteségük és egyenességük. Az ünnepi ebéd elfogyasztása után elővettem Isten Igéjét és kértem figyelmüket egy rövid időre az Ef.6:1-4 versei alapján. Elmondtam pár területet ahol a családi békés együttélésünk és együtt munkálkodásunk érdekében elvárjuk apjukkal együtt az engedelmességet. Akkor is ha egyre több szabadságot kapnak a döntésre, még azért nem felnőttek...Isten és emberek előtt mi vagyunk felelősek értük! Meghallgattak. Aztán imádkoztunk és elköszöntünk az öcsém gyermekeitől akik haza mentek.
Egy éjszaka erejére maradtunk csak a mi családunk, igaz esküvő következett másnap Váradon.
Gyermekeink kértek nézzünk meg együtt egy jó filmet. Engedtem is a kérésnek. Megérte, hozzám bújtak, többször is elmondva :Szeretlek anyuka! 
Másnap reggel már csomagoltunk és készültünk unokatestvérem Annamária esküvőjére. Elsőnek érhettünk a gyönyörű, korszerű Rogériusz-i imaházba és áhítatos szívvel készülhettünk erre a különleges és egyedi esküvői istentiszteletre. Mikor belépett  a menyasszony , érettsége, egyszerű szépsége könnyekre késztetett. Egész istentisztelet alatt csodáltam értetlenül azt a változást amit Annamárián láttam: Nem ilyennek ismertem. Szemtanúi lehettünk az ifjú pár fogadalom tételének, ezt követően hajnalba nyúlóan élvezhettük a kitűnő vendéglátást, a fiatalok által készített fantasztikus széleskörű szórakoztató és mély üzeneteket hordó pantomimjait, videó felvételeket,
játékokat. Széles családi körben ünnepelhettük a meghallgatott imák eredményét:az ifjú párt! 
Ezzel véget ért ez évi szabadságunk mely minden téren bizonyította számunkra, hogy Isten jól tudja mire van szükségünk. 
Ma már Isten oltalmának köszönhetően új tanévet kezdhettünk.Két fiúnk a Komáromi Gimnáziumban, kislányunk még a szentpéteri magyar alapiskolát folytatja. Férjem a fiúkkal, én a Máriánkkal siettünk tanévnyitóra, érettük és az őket felkészítő tanárokért imádkozva lélekben.


2 comments:

  1. Alposan megboggetel draga noverem! Isten nem ejt hibat sohasem! Nagyon tetszett bejegyzesed koszonom. Maria

    ReplyDelete
  2. Nagyszerű dolog, mikor Isten készíti el számunkra a dolgokat!
    Olyan jó, hogy el tudtatok menni és van olyan hely, ahol félre lehet vonulni a "világtól" nagyon kell...

    ReplyDelete