Nem régen ünnepeltük huszadik házassági évfordulónkat.
Elgondolkodtam még a kórházban fekve, mi is volt igazán fontos nekem annak idején a leendő férjemben?
Egyedüli hő vágyam akkor és ma is : Teljes szívvel szeresse az Urat és szolgálja Őt szenvedélyesen!
Amikor Igent mondtam tudatosan vállaltam: ezentúl együtt megyünk bárhová vezet az Úr.
Azóta sok év eltelt. Nem bántam meg döntésemet eddig.
Azonban voltak dolgok amiket másképp csinálnék.
Most csak egy dolgot említek azt is idézem ez évi Áhítatból, február 14 Bálint napi elmélkedéséből Szommer Hajnalkának. Azóta forgatom szívemben az igéket és hozzá fűzött magyarázatát egy olyan testvérnőnek aki nem is házas még. Mennyivel inkább tudnunk kell nekünk akiknek megadatott hogy házasságban éljünk.
" Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt és a házasélet legyen tiszta! " Zsid.13,4
"A házasság halála, ha gazdasági társulássá válik. Ha mindkét fél célja az anyagi jólét, a földi kényelem megszerzése, az nagyon össze tudja kovácsolni a két embert, csak éppen a megelégedettség légköre válik köddé (vagy ki se alakul), ami életbevágóbb a léleknek, mint a testnek a kényelem.
A házasság halála, ha különböző rejtett vagy nyílt kapukon idegeneket enged be magába. Nagyon jól ismerteket (gyerek, szülő, rokon, barát) vagy ismeretleneket (testeket, divatokat, eszméket, munkát, elvárásokat, álomképeket).
Legyen nyilvánvaló mindenki előtt (szülő, gyerek, főnök, munkatárs, utca embere, internet): mi ketten ÖSSZETARTOZUNK, elköteleztük magunkat egymás mellett, Isten áldásával indultunk útnak, KÖZÉNK BEÉKELŐDNI SENKINEK JOGA NINCS, helyet számára kettőnk között nem biztosítunk, legyen a legszeretettebb, legféltettebb, legtöbb törődést igénylő, legerőszakosabb ember, tárgy vagy fogalom.
Csak az a házasság marad élő( nem csupán túlélő) amelyben a két fél építően van jelen, védőn és tevékenyen gondozza házasságát, hogy egyik félnek se kelljen a tehetetlenségi súrlódásokkal együtt vonszolnia magával társát, mint valami élettelen koloncot."
افضل شركة تنظيف براس التنورة
ReplyDelete