Fájdalom az Isten ekéje!

Isten ekéje.

Fájdalom az Isten ekéje,
mellyel szívemben szántogat,
új barázdát hasítva, tépve,
hol új életté nő a mag.
Láttam gazdát, ki földet szántott,
mélyre eresztve az ekét,
nyomán a talaj más színt váltott:
kicserélte felületét.

Isten ekéje, szántsd a szívem,
porhanyítsd megkövült kérgét,
hátha akad lent, a mélyiben
életerő, igazi érték.
Nagyra nőtt benne a gaz, a gyom
virágja tövissé válik,
Uram, ne hagyj engem parlagon
itt van a szívem, szántsál itt!

S ha felzokognék ekéd alatt,
s könnyem hull a barázdára
csak a régi, rossz gyökér szakad:
haladj tovább, meg nem állva!
Hisz tudom, hogy könnyűm patakja
harmattá lesz egy reggelen,
áldott esőként hull a magra,
s új életet ád Istenem.

A szívem, a lelkem hadd legyen
Uram, a te szántófölded,
művelj csodát rajtam és bennem
hogy jóból teremjek többet.
Áldó kezed legyen az ekén,
mely a szívemben szántogat,
szántóvető Gazdám, szeretlek én,
MERT MUNKÁD BOLDOGSÁGOT AD!

Nem emlékszem ki is az írója , költője ennek a versnek, szolgatársunk mondta el egyszer és akkor elkértem tőle..azóta sokszor eszembe jutott, most is mikor megláttam egy idézetet valakinek az oldalán és meg is ígértem , hogy ezt a verset elküldöm neki. De itt közzé téve, lehet többeknek is áldásul szolgál. A Mai Ige szerint (múlt pénteken volt)" ki kell önteni fájdalmunk Istennek és magunknak is meg kell engednünk, hogy elfojtás és tagadás helyett átérezzük ls átéljük azt amin most éppen Isten átvezetni akar. Ehhez bátorság kell, főleg akkor, mikor szeretnél bátornak látszani. John Ortberg írta" -annyira rosszul esett a kudarc fájdalma, hogy megfutamodtam és nem akartam azt átélni vagy tanulni belőle.. Igy nem tudtam meggyógyulni és továbblépni. Szerettem volna olyan mélyen eltemetni , hogy soha senki ne is sejtse , hogy ott van- még én se." Ismerősen hangzik? ( Ó, mennyi ilyen temetést látok magam körül ...és gyógyulatlan lelkek sokaságát..akik nem tudtak tovább lépni.De igaz és valós ez !) A Biblia nem azt mondja, hogy ne éljük át a gyász folyamatát, csak arra figyelmeztet, hogy ne ragadjunk le benne.....Lehet, hogy este szállást vesz a sírás, de reggelre eljön az ujjongás." Zsolt.30:6.
Csak úgy érjük el az ujjongás reggelét, ha végig szenvedjük a sírás éjszakáját. F.B.Meyer írja:
"Vannak néhányan , akik megróják azt , aki sír, mondván, hogy a sírás nem férfias, nem engedelmes, nem keresztyén dolog. Az ilyenek hidegen vigasztalnak és azt ajánlják, hogy vegyünk fel merev és könnytelen arcot. Feltehetnénk azonban a kérdést: VAJON EGY FÉRFI (VAGY NŐ IS..) AKI NEM TUD SíRNI , TUD-E EGYÁLTALÁN SZERETNI? A fájdalom csupán GYÁSZOLÓ SZERETET és LEGTERMÉSZETESEBB KIFEJEZÉSE A KÖNNYEK. " Jézus sírt. Az efézusi hívek Pál apostol vállára borulva sírtak, amikor tudták, hogy többé nem fognak vele találkozni. Rajta, ÖNTSD KI HÁT BÁTRAN SZIVED ISTENNEK!EZ ÉLETBEVÁGÓAN FONTOS LÉPÉS A GYÓGYULÁSHOZ."
Ezzel az idézettel be is fejezem soraim. Jó kiönteni a szívünk Istennek, gyógyulás és gyümölcstermés a fájdalom ekéjével való szántás után csak így következik. Áldott legyen Ő , aki mindig tudja mire van szükségünk és tanít verseken, idézeteken keresztül is.