Messzi hon küldött!
Messzi hon küldött, távoli mező.
Voltál idegen, lettél ismerős.
Hazám helyett hazám.
Új sorsot szövő.
Ideköt minden
A jelen és jövő.
Fogadj be hát, adj levegőt nekem,
Hadd találjon otthont szívem.
Hegyek és völgyeid nyúlnak felém,
Leheletedet bensőmben érzem én
Eltelek szereteteddel,
Ahogy hazát szeret az ember,
Tanulom szokásaid,
Hát többé ne engedj el!
Sorsom a sorsod, bár múltad még nem enyém.
Gondod a gondom, s jövődet sejtem én.
Fogadj be hát új haza engem,
Kit messzi hon küldött Téged szeretnem.
Hűtlen a múlthoz nem leszek,
Szívemben szép emlék marad.
DE A JÖVŐ, AZ OTTHON MELEGE
TE VAGY AZ ÉN HAZÁM MAGAD.


Egy héttel ezelőtt Isten kegyelméből részt vehettünk bátyámék és kis húgom magyar állampolgárságának ünnepélyes felvételén. Érdekes és egyben mégis érthetetlen volt számomra Isten időzítése. Mikor erről tudomást szereztünk, hogy éppen az esküvő utáni vasárnap délután lesz és nem is olyan messze az esküvő színhelyétől akkor még csak velük, mellettük akartunk lenni..ennél több is történt, zajlott a lelkünkbe, a lelkembe. Egy időben éreztem velük és éreztem át a saját és sokak sorsát akik Isten akaratából kerültek más hazába és lettek annak állampolgárai. Volt egy vers ami elhangzott , elkértem és elhoztam magammal.A létfontosságú befogadásról szólt nekem, amelyre mindenkinek oly nagy szüksége van bárhol is éljen és munkálkodjon. Ennél sokkal többet üzent a számomra, de mivel velük és ma még titokzatos jövőjükkel kapcsolatos érzések úgy érzem egy hét távlatából is , nem tárom fel itt..de az őket szerető szívek és az értük is imádkozó szívek azt hiszem ráéreznek! Hazaérve barátnőmtől kölcsönkaptam a Magdaléna női folyóiratot. (Mindenki figyelmébe fogom ajánlani..erdélyi testvérnők igényes, sokat mondó és üzenő , Istentől ihletett bizonyságait tartalmazza) Volt benne többek között egy "Gondolatok külföldről " című cikk, amely nagyon jó időzítésben ért hozzám és most elsősorban saját számomra is néha érthetetlen érzéseket nevezett nevén..tudatosult bennem sok minden. Hálás vagyok a számomra ismeretlen Joó Erikáért aki merte felvállalni azt amit megélt külföldön..a nehezen elhordozhatót , de ugyanakkor azt a jót is amit hozott életében a külföldön tartózkodás. Valahogy így élem meg én is ..sok sok áldást, jót , tisztulást , mélyen szántást vitt végbe Isten az én lelkemben is éppen itt ahova helyezett..Vele együtt vallom én is, ugyanazon szavakkal(jobban nem tudnám megfogalmazni) hogy mióta itt élek," többre értékelem a barátokat, a gyülekezetet, a munka áldását, az erőt és az egészséget. Talán szigorúbbak is lettünk. Elsősorban magunkhoz , de nem csak, úgy mindenhez , általában.
Sok mindent láttunk már(határtalan kitekintéssel) ezért nem akarunk felelőtlenül kritizálni vagy a látszat után ítélni. Jobban féljük az Istent , szent félelemmel és talán több felelősséggel..Menni vagy maradni? SOKAKNAK HARC EZ. NE FELEJTSÜK EL, HOGY NEM A SZAVAK, HANEM AZ IMA SEGIT-OTTHON IS, KÜLFÖLDÖN IS. "
Most azokért imádkozom akik külföldön élnek és munkálkodnak, de még harc a maradás..mert csak az ima segít és a szeretet, főleg ha messziről is befogadó és együttérző..és nem árulok el titkot(sejtitek) bátyámékért különösen imádkozom ma, hogy a Magyarországhoz kötő jelen és jövő új érzései adjanak erőt nekik "ott lenni ahol lenni kell, azt tenni amit tenni kell és történjen aminek történni kell"
Nem könnyű ezt szülőföldtől , szülői háztól és szeretteinktől távol élve kimondani és megélni...Emlékezem egy felejthetetlen levélre amelyet 2oo6-ban kaptam egy külföldön élő szerettemtől: " Kérve kérlek mint a macedoniai férfi JÖJJ EL HOZZÁM! nem is tudod milyen nagy öröm és biztonság érzet lenne számomra MELLETTEM TUDNI , hogy bármi történik VAN EGY VALAKI AKIRE SZÁMITHATOK A CSALÁDBÓL . ÚGY VÁRLAK HOZZÁM MINT A MESSIÁST"
Ahogy Joó Erika írta, hadd fejezzem most be az ő szavaival :" SOKSZOR ISTEN KÜLÖNÖS KEGYELMÉRE VAN SZÜKSÉGÜK AZOKNAK AKIK ILYEN HELYZETBE KERÜLNEK. SOK IMÁRA VAN SZÜKSÉGÜK AMIT ŐK MAGUK MONDANAK EL VAGY MÁSOK MONDANAK EL ÉRTÜK ." Elsősorban most másokért ,(nem tagadom bátyám és húgomék családjáért) de magamért és a mi családunkért is írtam le mindezt. Köszönöm azok imáit és sms-t és telefonhívásait akik az elmúlt években hűséges szeretettel gondoltak ránk és ki is fejezték ezt irányunkban..ahogy azokat is ma reggel megköszönöm akik magatartása és hűvössége miatt a régi hazától szülőföldünkből "kirekesztettnek " éreztük magunkat..néha ezt is megéltük hazamenve feltöltődni...hogy már nem vagyunk otthon, nem tudunk bemenni, kiközösítettek...ezek a fájó, de mindannyiunkkal valamiféle relációban átélt lelki fájdalmak tettek még érzőbbé, együtt érzőbbé és szeretőbb szívűvé és imádkozóbbá és mások körül forgóbbá és megtörtebbé mint voltunk! Mégis így végéhez közeledve hadd köszönjem meg azt az egy felejthetetlen ölelést amit egy lelkipásztor csendes héten attól kaptam aki azt hittem a legelfoglaltabb ...Veres testvérnő úgy ölelt szívére mint az a lelki ÉDESANYA aki a sok év múltán is gondol és érez és változatlanul szeret engem is...(pedig nem igen ismertük egymást) Szeretnék én is így szívemre ölelni, így szeretni azokat is akik számomra ismeretlenebbek , de Isten szívemre helyezi és életutamba hozza őket! Isten áldjon és jutalmazzon meg minden hűséges , szerető szívű TESTVÉRT!