Életmentő küldetés!

ÉLETMENTŐ KÜLDETÉS!






A tegnap elhangzott igei üzenetből szeretnék idézni most .Eszter könyvének negyedik része volt az igehirdetés alapja és a jól ismert történet új üzenetet hozott számomra férjem tolmácsolásában..újabb megerősítést kaptam arra nézve, hogy az Örömhírt hirdessem egyénre szólóan, az egyetlen Közbenjáróra mutatva!
" Círus rendelete alapján a fogságban, Perzsiában élő zsidók évtizedek óta hazatérhettek volna, de ők maradtak mert jól érezték ott magukat. Hozzájuk hasonlóan vannak akik nagyon jól érzik magukat a világban, a bűneikben addig míg tudomásukra nem jut a halálos ítélet . Hámán halálos rendeletet, ítéletet íratott..Az Örökkévaló Király végzése is hasonló: elvégezett dolog, hogy az emberek meghaljanak és azután az ítélet következzék..Milyen kár, hogy ezt a rendeletet sokan nem veszik tudomásul..Isten ismertetni akarja, tudomásunkra akarja ezt juttatni szolgái által. Mikor Márdokeus tudomására jutott ez a halálos rendelet megértette valamit tenni kell..Tehetetlenségünk tudatában is meg kell értenünk, hogy nekünk is tennünk kell és lehet valamit azokért akik még nem vették tudomásul , hogy ítélet alatt vannak. Tennivalónk hirdetni: Térjetek meg, mert ítélet alatt van a világ! Kellett egy közbenjáró a palotában, Isten egy zsidó, árva leányt használt a zsidó nép megmentésére. Nekünk is van egy KÖZBENJÁRÓNK a palotában, JÉZUS AZ ISTEN FIA! "Ez az én szeretett FIAM, AKIBEN ÉN GYÖNYÖRKÖDÖM!" Isten egyetlen közbenjárót adott, mutass ŐRÁ! "Csak Jézus az aki segíthet, üdvöt nem ad más csakis Ő .."
A király kinyújtott aranyvesszeje életet jelentett. Isten minden ember felé nyújtja kegyelmi pálcáját,de egyénileg kell megérinteni, elfogadni a felénk nyújtott kegyelmet. Személyesen járulj Hozzá! Kik felé nyújtja ki Isten a kegyelmét ? az alázatosok felé, a kevélyeknek ellenáll ..
A törvény visszavonhatatlan volt akkor , de új törvény adatott ki, hogy tömörüljenek össze , fogjanak össze , harcoljanak...Isten törvénye számunkra is az, hogy a GYÜLEKEZET gyűljön egybe, tartson össze , harcoljon, hogy győzelmet arathasson. Ha szétszóródunk vereséget szenvedünk..Ó, de sokan nem tudatosítják ezt, megmaradásunk és győzelmünk titka az összetartás, az együtt való harc az Ő nevében! Purim napján a zsidók megajándékozzák egymást. Isten akarata az, hogy köztünk se legyen egy kenyérkéregető sem..ajándékozzuk meg egymást. Figyeljünk oda egymásra a Győzelem ünnepén! "Tegyék azokat az Öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek." Eszter 9:22. Az öröm mellett ott volt a böjt és jajgatás is.. Ki adták törvénybe, hogy legyenek akik sírnak és örülnek..Ott kell, hogy legyen a fájdalom is, meg kell tanítani az utódokat is sírni és böjtölni:"Tegyék kötelezővé a púrim napok megtartását..ahogyan megállapították , hogyan kell nekik és utódaiknak böjtölniük és jajveszékelniük.."Eszter 9:31. A Bárány letöröl majd minden könnyet..de ma még itt az ideje a sírásnak magunkon és gyermekeinken...Tanítsuk meg utódainkat is sírni, böjtölni, nem szégyen az."



Végül, de nem utolsó sorban egy verset szeretnék továbbítani. Az elmúlt héten gyönyörű ajándékot kaptam nagyobbik fiam osztályfőnökétől : Reményik Sándor összes versét. Ebből egy vers különös módon szólt hozzám és úgy érzem összecseng a tegnap elhangzott igehirdetéssel, mert mi tehetetlenek , kicsinyek vagyunk bár, de Ő , a NAGY, AZ ÖRÖK TÖBB , A MÁS által erőtlen kicsi jóakaratunk mély vigasztalássá lesz , megtérésre való felhívásunk pedig Általa lesz elfogadott Örömhír! Evangélium!

Vigasztalásul


Vigasztalásul oly semmi vagyok-
Vigasztalásul oly parányi vagy-
Vigasztalni hogy bírjuk egymást,
Ha nem segít
Valaki Nagy??
Ha Ő nincs benne:üres a szavam,
Ha Ő nincs benne:sekély a szavad.
Testvér-könnyem hiába gördül-
Testvér-könnyed hiába gördül-
Csak langyos víz-
Nem áldott zuhatag.
De néha Ő, az örök Több, a Más, a Nagy
Némaságunkban beszédessé tesz,
Megáldja ki nem mondott szavainkat,
S velünk a mély vizekre kievez.
Erőtlen kicsi jóakaratunk
Általa mély vigasztalássá lesz.
Megszenteli könnyítő könnyeinket,
S valóságos erővel segítő
Testvérekül rendel egymásnak minket.
Oly reménytelen volna állani
Nélküle egymás mellett,
Siratva megtaposott szívvel
A visszahozhatatlant,
Azt aki elment, aki Neki kellett.
De reménytelen volna, ó az is,
Állani vele szemben,
Aki trónol a nagyságos egekben,-
Ha nem szólna testvér-szíveken át-
Oly reménytelen volna
Az Ő vigasza is,
Ha nem hirdetné testvér, jó barát.
Ó, milyen jó,
Hogy nem trónol a magasságos egekben,
De szívtől szívig jár,
Bánattól bánatig-
És lába nyomán vidul a határ."